Minden, ami bűnmegelőzés

nbtblog

Erőszakkör - Honnan ered az iskolai erőszak?

2017. április 18. - bunmegelozes

Fáj a hasa, a feje? Mindenfélét kitalál, hogy ne kelljen iskolába menni? Nem beszél a barátairól? Talán azért, mert csak ellenségei vannak a suliban. Mi okozza, mit okozhat, hogyan kezelhető az iskolai erőszak? Ezt kérdeztük két szakembertől, akik napi szinten találkoznak a jelenséggel, és feladatuk a probléma kezelése is. Sorozatunkban egy pszichológus és egy tapasztalt pedagógus segít körüljárni a problémát.

Bár könnyű elbagatellizálni, az iskolai erőszak egyáltalán nem valami szükséges rossz, ami elkerülhetetlen része a gyerekkornak. Egy veszélyes, testet és lelket egyaránt romboló jelenségről van szó, amely beszivárgott a gyerekeink mindennapjaiba. Egy 2011-ben készült, nyolc országra kiterjedő kutatás szerint a magyar gyerekek több mint 30 százaléka fél valamilyen antiszociális viselkedéstől az iskolában.

Az országonként mintegy négyezer gyerek bevonásával készült felmérés kiderítette, hogy a vizsgált államokban a diákok leginkább saját társaiktól félnek. A jelentés készítője Stephen Moore, a brit Anglia Ruskin University tanára a BBC-nek hangsúlyozta, hogy a brit gyerekek a többi vizsgált országtól eltérően sokkal inkább hajlandók elmondani, ha bántalmazzák őket. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy elsősorban barátaiknak beszélnek róla, a felnőttek sok esetben nem vagy csak másodlagos forrásból, későn értesülnek a történtekről.

Tóth József pszichológust, és Kispéter Andrea középiskolai tanárt kértük arra, hogy segítsenek a probléma körbejárásában. Az első részben arra keressük a választ, hogy melyek az iskolai erőszak alapvető okai, mi váltja ki és mi gerjeszti azt.

A legtöbb probléma a rossz mintából ered

“Osztályfőnöki munkám során azt tapasztaltam, hogy erről nem szívesen beszélnek a fiatalok, szégyent éreznek akkor is, ha őket bántalmazták, akkor is, ha nem védték meg a gyengébbeket, akiket bántalmaztak. Arra tanítjuk őket, hogy merjenek segítséget kérni, hogy azonnal jelezzék, amikor számukra kellemetlen helyzetbe kerülnek, mindig legyen olyan felnőtt a környezetükben, akiben megbíznak. Az elmúlt tíz évben látványosan terjed a gyerekek között az agresszív viselkedés. A verbális és fizikai erőszak egyaránt megjelenik, sőt kiegészült az internetes zaklatással, ami az erőszaknak egy egészen sajátos, és nehezen kiszűrhető típusa” - összegzi 20 év tapasztalatát Kispéter Andrea, középiskolai tanár. Munkája révén aktív részese a fiatalok életének, számos hozzájuk szóló közösségi programot szervez. A pedagógus szerint az agresszivitás forrása bármi lehet, de a legtöbb probléma oka a rossz otthoni minta.

“Az agresszivitás forrása gyakran a fiatalok akaratának, önállóságának korlátozása, a környezet erőszakos magatartása. A gyakori büntetés, verés, a verbális támadások nagyon meghatározók az iskolai viselkedésben. A fiatal ez alapján választ mintát, és ezeket a mintákat követi az osztályközösségben és a tanárokkal, diáktársakkal való viselkedésében is. A kirekesztés is gyakori. Ennek oka bármi lehet: tanulmányi eredmény, külső, viselkedés, anyagi helyzet. Még az iskolai teljesítménnyel kapcsolatos szorongás is erősíti az agressziót a fiatalokban” - vázolja Andrea, hogy milyen sokrétű az erőszak, amely az iskolában tapasztalható.

Az internet nemcsak egy új terepe az agressziónak, általa már láthatóvá is válnak olyan részletek, amelyek eddig sok esetben az iskola falain belül maradtak. Az iskolai verekedésnek, a megalázásnak már terjedelmes archívuma van a neten. Egyetlen keresés eredményeként egy jól dokumentált magyarországi esetbe botlottunk a YouTube-on. A videókat feltöltő kiskorú felhasználó rendszeresen rögzítette, ahogy egyik osztálytársát napról napra zaklatják társaival.

A videók között akad provokálás, verekedés, de akad olyan is, amikor a csapat csak követi és sértegeti az áldozatot, akinek ezáltal az iskolába járás feltehetően nem tanulásról, a felhőtlen percekről lesz emlékezetes. Az alábbi videó a "DAGATT gyerek megszegyenitese P1" címet kapta, és alighanem ugyanaz a diák látható rajta, aki a fenti verekedős felvételen is.

Az első videót több tízezren látták, feltehetően azért, mert sokan keresnek ilyen iskolai verekedésekről készült felvételeket a videómegosztón. Az hazafelé csúfolódós, zaklatós jeleneteket csak néhány százan játszották le, feltehetően az osztálytársak, iskolatársak. Ez persze éppen elég ahhoz, hogy beleférjen az internetes zaklatás, az úgynevezett cyberbullying kategóriájába. Sok fiatal az interneten keres választ a kérdéseire. Nem mernek, nem tudnak, vagy eredménytelenül fordulnak a felnőttekhez.

gyakori1.jpg
Tóth József, pécsi pszichológus tapasztalatai hasonlóak a pedagógus által elmondottakhoz. Szerinte az iskola leképezi a társadalmat, ezért a mindennapokban kell keresnünk a választ az iskolában tapasztalható agresszió növekedésére. Munkájában azt tapasztalja, hogy egyszerűen túl sok teher és elvárás került a fiatalok vállára is ezekkel nem tud mindenki megbirkózni. A minták, amelyekkel találkoznak sokszor eleve agresszívek.

Eltolódtak a társadalom értékei, a gyerekek pedig követik a példát

“A gyerekkor lerövidül, manapság kis felnőtteket nevelünk, már a kamaszoknak is felnőtt problémákat kell megoldaniuk. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy már Magyarországon is léteznek olyan bölcsődék, amelyekbe felvételizni kell. Hamar megjelenik a teljesítményszorongás a kis fogyasztók életében, elvárjuk a felnőttes viselkedést, de nagyon kevés fogódzót adunk a gyerekeknek. A kis felnőttek pedig a nagy felnőttek megoldásait másolják. Ahogy a társadalomban fellazult az erkölcsi norma, ahogy elfogadottabbá vált az önbíráskodás, az agresszió, érvényét vesztette számos íratlan szabály, az iskolában is felerősödött az új rend” - mondja a tanár-pszichológus szakember, aki munkája során rendszeresen találkozik az új generációval.

“A társadalom értékei sajnos eltolódtak. Az egyén érdekei előrébb kerültek, és ezzel több eszköz is átkerült az elítélendő kategóriából a megengedett halmazba. Ezért lenne fontos újraírni az íratlan törvényt, mert a szűkebb közösségen belül elfogadott szabályoknak sokszor nagyobb a visszatartó ereje mint a jogszabályoknak” - mondja a pszichológus, aki szerint nagyon fontos lenne, hogy újra legyenek íratlan szabályok a közösségekben, olyan elvek, amelyek mellett a tantestület és a szülők is kiállnak, és együtt utasítják el az agressziót.

Sorozatunk következő részében arra keressük a választ, hogy hogy lehet a sokszor rejtett erőszakot észrevenni, hogyan lehet kezelni, és milyen stratégiát érdemes követni a hatások enyhítésére, a konfliktusok megoldására.