A közösségi médiától sosem állt távol a hírverés, dicsekvés és a hencegés, de Ilyenkor nyáron tényleg csak kettőt kell görgetni a Facebookon, hogy értesüljünk róla: ki hol nyaral, milyen fantasztikusan érzi magát. Eszik, iszik, nyaral, eszik, iszik. 

Horvátország, Bibione, Antalya… Csak úgy csattognak a vakuk, készülnek a képek fagylalttal, sziklával, hullámmal, hullámmal és fagylalttal, sziklákkal és homokkal, napsütéssel. Nem jó ötlet posztolni, hogy éppen nyaralunk, a lakásunk pedig üres, mégis megteszi mindenki. Minden jel arra mutat, hogy nagyon nehéz kibírni, hogy el ne dicsekedjünk azzal, hogy nekünk éppen nagyon jó. Minél többen tudják, hogy nem vagyunk otthon, annál nagyobb az esély, hogy olyan embereknek is a fülébe jut ez az információ, akiknek nem kéne. Nem csak a “hurrá nyaralunk” kezdetű posztok veszélyesek, elárulhat minket egy repülőtéri váróban készült kép, egy fotó az autópályáról, egy koktél vagy egy finom vacsora képe is.

Nem a közösségi média tehet erről, hanem az emberi természet a hibája a fecsegés meg a dicsekvés, ami nem csak online jellemző. Kevesen gondolnak bele, de egy kihallgatott beszélgetés a piacon, egy néhány ártatlan mondat az orvosi rendelőben egy ismeretlennel éppen olyan veszélyes lehet, mint egy Facebook poszt Isztriáról. Ha szeretteink vagy a magunk (jó) anyagi helyzetéről, nyaralásáról beszélünk nyilvános helyen, azzal éppen úgy bajba sodorhatjuk magunkat, mintha a neten versenyeznénk a lájkokért. Az alapszabályt, miszerint ne posztoljunk a online a lakásunkról, értéktárgyainkról, napi rutinunkról és kiváltképp a nyaralásunkról ne osszunk meg információkat, érdemes kiegészíteni azzal, hogy offline se fecsegjünk sokat.

 A nyaralás idején nem csak azzal növelhetjük otthonunk biztonsági szintjét, ha kibírjuk, hogy ne értesítsük a világot arról, hogy nem vagyunk otthon. Ez a nulladik szint, erre szinte mindenki képes. A haladó fokozaton a nyaralás előtt találunk egy megbízható embert: egy barátot, egy családtagot, egy szomszédot, aki felügyeli a lakásunkat, amíg távol vagyunk. Az ő feladata az, hogy naponta ellenőrzi a postaládánkat, az ajtóra tűzött értesítőket eltávolítja, körbejár, kinyit néhány ablakot, felhúzza a redőnyöket néhány órára, néha-néha ránéz az ingatlanunkra, hogy rendben mennek-e a dogok. Ha ezt megtesszük, máris nagyobb biztonságban hagytuk a lakásunkat, mint a legtöbben. A mester fokozathoz mindezt egy távfelügyelethez bekötött riasztóval kell megtoldani, és igazán édes lehet a pihenés. Persze a kezdő és a mesterszintű betörésvédelem között is számos lehetőség és módszer létezik, minél több eszközt használ, minél több óvintézkedést tesz, annál felhőtlenebb lesz a nyaralása.