Minden, ami bűnmegelőzés

nbtblog

Lopásból rablás? Elmagyarázzuk.

2016. november 11. - bunmegelozes

Időről időre felbukkan a médiában egy-egy olyan eset, amikor kisebb értékű dolgokat tulajdonít el valaki, ennek mégis komoly következménye lesz. Gyakran kíséri ezeket az történeteket felháborodás az interneten, hiszen „csak egy kakaós csigáról van szó” vagy egy üveg italról, mint a legutóbbi pomázi esetben.  

A sajtó május végén adott hírt arról, hogy 7 hónapra előzetesbe került valaki "egy kakaós csiga miatt", illetve augusztusban ugyancsak előzetesbe került egy elkövető némi fagylalt és üdítő kapcsán. A két történet eléggé felkorbácsolta az indulatokat az interneten, mert súlyos következményei lettek látszólag bagatell bűncselekményeknek. Az elkövetők mindkét esetben rendkívül kis értékű dolgokat zsákmányoltak, ezért napokon keresztül dagadt a felháborodás az interneten. A sajtó tudósításai nem segítették az esetek objektív értékelést, sokan nem értették, vagy egyenesen a bíróság rosszindulatának tudták be az intézkedéseket.


A jog nyelve nevezhető nyakatekertnek, de minden kifejezés okkal szerepel benne olyan formában, ahogy szerepel. A fogalmak nem felcserélhetőek, mást jelentenek, és más bűncselekményt takarnak. A két említett esetben például sok címben is lopásról beszéltek, holott rablás történt, de nézzük meg alaposan, hogy miként került előzetesbe a két “tolvaj”.

A kakaós csiga esetében a tetten ért tolvaj a dolog megtartása érdekében alkalmazott erőszakot azzal a személlyel szemben, aki meg akarta akadályozni, hogy elvigye a boltból az árut, ezzel pedig , ha a híradások hűek a tényekhez, rablás bűntett alapeseti tényállását valósította meg. Az igencsak hiányos tényállásban nincs adat bármelyik súlyosabb minősített esetre, így ebben az esetben a büntetési tétel kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

A másik esetben (9 gombóc fagylalt) a támadó azzal fenyegetőzött, hogy ha nem adják oda, amit kér, akkor megszurkálja az eladót, tehát feltehetően kés is volt nála, amely a Btk. 459. § (1) bekezdés 6. pontja alapján felfegyverkezve történő elkövetésnek minősül. Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Ebben az esetben a felfegyverkezve elkövetett rablás bűntettet követték el, amelyért öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki függetlenül attól, hogy kilenc gombóc fagylaltról beszélünk. Rablás esetén nem része a tényállásnak a kár, vagy az érték, tehát teljesen mindegy, hogy a dolog értéke pár száz forint, avagy pár millió, mivel a jelentős értékre történő elkövetés (5-50 millió) már minősített eset.

Ebből az következik, hogy enyhítő körülményt sem képez a dolog értéke. Az 5 millió forint felé közelítő értéket a büntetés kiszabásakor, mint súlyosító körülményt kell figyelembe venni. További tévedése volt a sajtónak, hogy súlyos büntetésről beszélt, holott ezek az eljárások még folyamatban voltak a történtek idején, mivel még csak kényszerintézkedés elrendelésére került sor, magyarul mindkét elkövetőt előzetes letartóztatásba helyezte bíróság.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 129. § (1) bekezdése szerint előzetes letartóztatásnak (a terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt) szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban, és akkor van helye, ha terhelt:

  1. a) megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult,
  2. b) szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható,
  3. c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást,
  4. d) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

A lényeg, hogy rablás esetén nincs jelentősége az értéknek és a kárnak, súlyos bűncselekményről van szó. Tegyük hozzá, hogy a középmértékes számításra tekintettel figyelembe véve az ismertetett enyhítő és súlyosító körülményeket mindkét esetben végrehajtandó hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés kiszabása várható, és a kakaós csiga esetében elképzelhető, hogy3-3,5 év közötti fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében letöltendő börtön, míg a fagylalt esetében akár 6-6,5 év fegyházban letöltendő büntetés kerül kiszabásra. A büntetést azonban a bíróság szabja ki, mégpedig a hatályos jogszabályok szerint a bűncselekmény büntetési tételének keretei között figyelembe véve az enyhítő és súlyosító körülményeket.

A legfontosabb részlet tehát ezekben az esetekben az, hogy rablás esetén, mivel a rablás egy különösen erőszakos bűncselekmény, nem számít az érték és a kár mértéke, legfeljebb súlyosító körülményként vehető figyelembe, enyhítőként semmiképp. Így lehet egy kakaós csiga vagy kilenc gombóc fagylalt miatt előzetesbe, sőt fegyházba vagy börtönbe kerülni.

A tényállás

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 365. §-a alapján a rablás bűncselekmény tényállása az alábbi:
    § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
    a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
    b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást
    a) fegyveresen,
    b) felfegyverkezve,
    c) csoportosan,
    d) bűnszövetségben,
    e) jelentős értékre,
    f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során,
    g) a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el.

(4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást

    a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre,
    b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon,
    c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el.

(5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.