Minden, ami bűnmegelőzés

nbtblog

A hollandok narancs illatot permeteznek az utcára

2018. november 30. - bunmegelozes

Vajon az utcák és a terek átalakításával, a környezet megváltoztatásával növelhető-e az emberek biztonságérzete? Hogyan lehet építészeti eszközökkel kiszorítani a bűnözést egy-egy környékről?

A bűnmegelőzéssel foglalkozó szakembereket régóta foglalkoztatja a környezet és a bűnözés közötti kapcsolat. Tudjuk, hogy a környezet és az emberek viselkedése között rendkívül szoros kapcsolat van. Ha pedig a környezet ennyire meghatározza az emberek viselkedését, akkor annak átalakításával befolyásolhatjuk az utcán tartózkodók érzéseit, gondolatait.

Hiába telt el több mint fél évszázad az első publikációk óta, az építészeti bűnmegelőzés alapelveit a mindennapokba átvinni manapság is nehéz. A beruházóknak, az épületeket ténylegesen építő vállalkozók számára sokszor fontosabbak a gazdaságossági és egyéb pénzügyi tényezők, mint a biztonság kérdése. A kísérletezések és az építészeti bűnmegelőzéshez kapcsolódó projektek ennek ellenére nem álltak le. Amikor az Európai Bűnmegelőzési Hálózathoz fordultunk, a tagországok közül 9 is jelezte, hogy folynak ilyen jellegű kísérletek az országukban. Úgy döntöttünk, hogy a két legizgalmasabbat, a holland és a svéd projektet, a helyszínen is megvizsgáljuk.

Élő labor Eindhovenben


Eindhoven Hollandia ötödik legnagyobb települése, a gyorsan fejlődő város az innováció és a tudomány központja. 223 ezer lakosán pedig emberkísérleteket végeznek. Igaz, ez az eindhovenieket egyáltalán nem zavarja. Az egykori eindhoveni bulinegyedet ma „élő laboratóriumnak” hívják. A DITTS alapítvány szenzorai és kamerái fürtökben lógnak az oszlopokon. Az alapítvány egyetemek, gazdasági társaságok és a kormány szerveinek együttműködésével jött létre azért, hogy biztonsági és bűnmegelőzési kérdésekben innovatív megoldásokkal kísérletezzen.

ditts.png


Az alig több mint 300 méter hosszú Stratumseind utcában 50 db különféle szórakozóhely található. Ezek 20 000 főnél is több látogatót vonzanak a hétvégi estéken, nappal viszont meglehetősen kihalt a terület.

"Ahol kevesen járnak, ott a bűnözés is felüti a fejét, ezért az utca hanyatlásnak indult. Eindhoven városának célja, hogy az utcát és a környékét visszaszerezze a városlakóknak, valamint olyan módszereket kutasson fel, amelyek tartósan csökkentik a bűnözést az utcákon, ezért a DITTS (Stichting Dutch Institute for Technology, Safety&Security) kísérletezni kezdett a környéken" - foglalta össze a helyzetet Peter van de Crommert a DITTS munkatársa 

Az utcába öt irányból lehet bejutni, az alapítvány pedig mindenkit megszámol. Egy rendszer folyamatosan számolja a belépőket és a kilépőket, ezért minden pillanatban pontosan lehet tudni, hogy hányan tartózkodnak területen. Ez egy nagyon fontos adat vészhelyzetben, és viszonylag egyszerű a rendszer kiépítése és üzemeltetése. Az arcokat természetesen nem rögzítik, kizárólag számolásra használják az erőforrásaikat.

154349009325180573.gif

Ugyancsak tesztelik már azt a szoftvert, amely felismeri a tárgyakat képen. Nincs többé szükség arra, hogy élő emberek hosszú órák felvételeit végignézzék egy tárgy vagy egy személy után kutatva, a szoftver átpörgeti a felvételeket és megtalálja e a keresett tárgyat vagy személyt. persze nemcsak tárgyak, személyek felismerésére jó, adott viselkedésminták azonosítása is lehetséges általa. 

Az alábbi szoftver például fel tudja ismerni a konfliktust két járókelő között, vagy felismeri, ha üldöznek valakit, ha valaki szokatlanul gyorsan halad.

154349009325180574.gif

A Livinglab, azaz az eindhoveni élő laboratórium másik projektje a mikrofonos megfigyelés. Egy szenzor rendszer figyeli folyamatosan a hangokat az utcán, és nem csak a hangerőt méri. A szenzorok képesek a hangban lévő agressziót is kimutatni, azaz több kevesebb sikerrel meg tudják különböztetni a legénybúcsút a verekedéstől. A hangok hőtérképszerűen jelennek meg a rendszert figyelő ember előtt.

154349009325180573_1.gif

Tinus Kanters, a Livinglab Stratumseind projekt vezetője elmondta, hogy a világítással is próbálnak hatni a járókelőkre, de egyelőre nem tudnak megegyezni a rendőrséggel. A rendőrök ugyanis éjjel fehér fényt szeretnének a városban, hogy tisztábban lássanak, a fehér fénnyel viszont az a baj, hogy ébresztő hatású. Aki tehát buli után kimegy az utcára, az ahelyett, hogy elálmosodna és aludni térne, felébred és felélénkül. A DITTS szerint a sárgás árnyalatú, a természetes fényhez hasonló fény hatására lenne szükség, amely inkább álmosítóan hat az emberekre.

ditts2.png

A fény hatásairól statisztikai adatokkal alátámasztott eredményekről nem tudnak beszámolni az alapítványnál, de a szubjektív biztonságérzet növekedett a sárga fény hatására. Erről tanúskodnak az interjúk, amelyeket a változás után készítettek. A fény után pedig az illatok következnek majd. Az alapítványnál már készen állnak az eszközök az illatok permetezésére. Kezdetnek sör és különféle ételek illatát szeretnék szétteríteni az utcán, de nagyon bíznak a narancs illat hatásában is, mert az zárt térben már bizonyított.

Lakótelep svéd módra


Stockholmban a  Biztonságosabb Svédországért Alapítvány munkatársai már vártak minket. A The Safer Sweden Foundation (Biztonságosabb Svédországért Alapítvány) főtitkárával, a korábban rendőrként szolgáló Magnus Lindgren avatott be bennünket a részletekbe.

magnus.png

A BoTryggt2030 egy olyan kezdeményezés, amelyet a stockholmi rendőrség indított, majd 2016 nyarán a Biztonságosabb Svédországért Alapítvány vett át és fejlesztett tovább. Az alapítvány célkitűzései között szerepel egy olyan eszköztár kidolgozása, amely megfelel a ma elfogadott holisztikus várostervezési sztenderdeknek és iránymutatóul szolgál a biztonságos városok tervezésénél.

További információk: http://botryggt.se/english/

Svédországban kevésbé kísérleti inkább gyakorlatias megoldásokkal találkoztunk. Olyan várostervezési megoldásokkal, amelyek révén valóban biztonságosabbá válik egy környék.

A svéd modell szerint 9 elvnek kell érvényesülnie a közterületeken, hogy ezek a terek biztonságosak legyenek.

1) Mix of people – emberek sokfélesége

Ez azt jelenti, hogy minél többféle ember használja a területet, az annál biztonságosabb. Törekedni kell ezért arra, hogy egy-egy utcát vagy teret minél több embertípus vegyen birtokba. Legyenek fiatalok, idősek, nők és férfiak, mindenből egy kicsi. Egy tér, ahol többségben vannak a tinédzserek például nem egy kellemes hely. Sok kiabálás, hangos zene és a felnőttek által sokszor rendbontásként megélt események jellemezik az efféle környezetet.

2) Mix of functions – funkciók sokfélesége

Ez a pont szorosan összefügg az előzővel, hiszen minél több funkciója van egy térnek, annál többféle embert vonz. Az ún. vegyes területhasználat azért fontos, hogy a nap minden szakában éljen az utca (persze nem külvárosi utcákról beszélünk), legyen reggel is, napközben is és este vagy éjjel nyitva tartó üzlet, szórakoztatóipari egység. Így biztosított, hogy a tér soha nem lesz kihalt, üres, ezáltal pedig mindig megvalósul a közösségi kontroll.

3) Social control – közösségi kontroll

A teret használó emberek jelenlétükkel ellenőrzik a biztonságot a téren. A bűnözést a törvénytisztelő polgárok jelenléte akadályozza. Ennek hatékonyságát növeli, ha az adott területen olyan közösségek alakulnak ki, amelyekben az emberek hajlandóak egymásra figyelni, a társadalmi felelősségvállalás és a szolidaritás felülírja a városi közönyt.

4) Defined space – területmeghatározás

Jól meghatározott helyekre van szükség. Világosan el kell különíteni a közösségi területet és annak különféle típusait (járda, park, megálló) a magánterülettől. Minden térnek világosan jelezni kell a funkcióját.

5) Lighting – világítás

Kerülni kell a kontrasztos megvilágítást, inkább arra kell törekedni, hogy egyenletesen érje fény az utcákat és a tereket, ne alakuljanak ki sötét zugok.

6) Protection – védelem

A szakemberek korábban „városi erőd effektusnak” hívták az ide tartozó módszereket, és óva intettek a magas kerítésektől. Ez ma is igaz, de a komplex bűnmegelőzési szemlélet megkívánja, hogy ahol szükséges fizikai védelmet (target hardening) is alkalmazzunk. Ide tartoznak a kerítések, a rácsok, a vagyonvédelmi eszközök (riasztók), valamint a térfigyelő kamerák is!

7) Management – fenntartás

A „betört ablak” elmélet szerint a pusztuló környezet vonzza a bűnözőket, a karbantartott köztereken azonban nehezebben tapad meg a bűn, ezért a rendszeresen karban kell tartani a köztereket.

8) Information – tájékoztatás

Az embereknek világos és egyértelmű tájékoztatást kell adni. A tájékoztató és információs táblák mellett, pontosan kitáblázott útirányokra van szükség, hogy a téren mindenki tisztában legyen azzal, melyik irányban mi található.

9) Urban design – várostervezés

A városrészek tervezésekor az építészeti bűnmegelőzés elveit figyelembe véve kell kialakítani a közösségi tereket, amely során érdemes bevonni az ott élőket, és kibővíteni a szakértők listáját! Lehet, hogy az iskolaigazgatónak, vagy éppen az idősek klubját képviselő embernek lesz olyan ötlete, amely még a szakembereknek sem jut eszébe.

Hammarby Sjöstad


Stockholmban meglátogattuk Hammarby Sjöstad városrészt. Egy tanulmány kimutatta, hogy itt alacsonyabb a bűnözési ráta és magasabb a szubjektív biztonságérzet, mint a város más részein. Hammarby Sjöstad területén sokáig kikötő, és a kikötőhöz kapcsolódó kisebb üzemek működtek, kevéssé ellenőrzött, az illegalitás határán egyensúlyozó cégek foglalták az értékes területet. Amikor a város úgy döntött, másképp hasznosítja a városrészt, rengeteg olajat és nehézfémet kellett eltakarítani.

hammalby.png

Hammarby Sjöstadban 13 ezer lakásban 30 ezer ember lakik, és 20 ezer ember dolgozik. Egyik különlegessége a negyednek, hogy egyetlen főutcája van, és ezen az úton zajlik a szinte a teljes forgalom, sőt a villamos is itt halad át. A főútról zsákutcák ágaznak le, és a lakóházak ezek mentén sorakoznak. Aki bejön ezekbe az utcákba, azt ezernyi szempár figyeli, hiszen a számtalan ablakból rálátni az utcák minden szegletére.

stock.png

További építészeti különlegesség, hogy a házak az utca felé magasak és zártak, de a belső udvarok igazi kis privát édenkertek, a víz felé nyitott, kellemes közösségi terek minden korosztály számára. Persze a biztonság szintje nem csak az épített környezeten múlik, az itt lakóknak is komoly szerepük van benne. A lakótelepen élők jól ismerik egymást, az interneten csoportokba tömörülnek, amelyekben a környék felmerülő problémáit beszélik meg vagy csak egyszerűen közös akciókat szerveznek. Sokszor találkoznak személyesen is, és a helyi rendőrséggel is jó kapcsolatot tartanak fenn.

További információ a magyar építészeti bűnmegelőzésről: http://www.safecity.hu/