Néhány napja jött szembe a Facebookon egy megosztás, amely veszélyes pedofilra hívja fel a figyelmet. Ismerősünk osztotta meg bizonyára abban a hitben, hogy tesz a közösség biztonságáért, fontos veszélyre hívja fel a figyelmet. Minden szülő felelősnek érzi magát, ha kiskorúak kerülnek veszélybe, érthető reakció. Igaz, nem biztos, hogy jó ötlet tovább osztani a posztot.

A pedofilról szóló poszt, akárcsak sürgős összefogást igénylő kitalált ügyekről vagy ingyenes telefonok megnyeréséről szóló bejegyzések, szélsebesen terjedt a neten.

Sokan érzik úgy, hogy, amit az interneten csinálnak, az nem is valóságos, inkább csak afféle játék. A történéseknek nincs valós következménye, legfeljebb néhány dühös komment, szórakoztató vita lehet belőle. Mi baj lehet egy hozzászólásból vagy egy megosztásból? Sokféle probléma születhet belőle, hiszen gyakorlatilag semmiben sem különbözik az internetes nyilvánosság a valódi nyilvánosságtól. Akik a közösségi oldalakon, egy kattintással megosztották a bűnözőnek tartott ember képét, bűncselekményt követtek el. 



A közösségi oldalon terjesztett valótlanságot állító fénykép vagy negatív tényállítás bűncselekmény. Ha valakit az interneten pedofil ragadozónak állítunk be, rágalmazás miatt felelősségre vonhatnak minket, hiszen: „A rágalmazás vétségét követi el, aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.”

Az esetet minősíti, tehát súlyosbíthatja a büntetést vagy intézkedést, ha ezt a becsületsértő, jelentős érdeksérelmet okozva, vagy nagy nyilvánosság előtt teszi. A közösségi oldal nagy nyilvánosságnak minősül. Jelentős érdeksérelem például, ha az ilyen módon kiposztolt személyt kirúgják a munkahelyéről, elhagyja a felesége, vagy megverik az utcán, mert felismerik a Facebookról. A fénykép, név, vagy névtöredék személyes adatnak minősül. A személyes adatot pedig az érintett tudta és beleegyezése nélkül NEM szabad megosztani másokkal. Ha mégis ezt tesszük, szintén jogsértést követünk el. Ilyen esetben a kellemetlen helyzetbe hozott személy akár sérelemdíjat is követelhet a bíróságon.

Egy félrekattintással, egy hirtelen megfogalmazott véleménnyel szitkok ezreit szabadíthatjuk egy személyre, akit nem ismerünk, nem tudjuk, hogy igaz-e, amivel vádolják. Ha valamilyen rosszul értelmezett jószándék is vezet minket, hozzájárulunk ezzel az interneten terjedő agresszióhoz. Romboljuk az egymásba vetett bizalmat, erősítünk egy hamis világképet önmagunkban és másokban is.

Ausztráliában történt a közelmúltban olyan eset, amikor a Facebookra került egy férfi, aki egy film plakátja előtt készített magáról egy fotót, ám egy túlbuzgó anyuka azt hitte, titokban a gyerekeiről készít képet. A férfi fotója is gyorsan terjedt a már fent kivesézett hatások miatt, és még aznap elveszítette az állását, holott semmi rosszat nem tett. A fotó terjedését a rendőrség is megpróbálta megállítani, ám 20 ezer megosztáson is túl járt már a kép, mire lépett a hatóság, és ekkor már nem lehetett a lavinát megállítani. Ugyancsak Ausztráliában 150 ezer dollár kártérítést ítéltek meg annak a szállodatulajdonosnak, akiről azt állították az interneten, hogy szállodája pedofilok gyülekezőhelye. Érthető, hiszen a poszt tönkretette egy élet munkájával felépített vállalkozását.

Magyar rendőrségi jegyzőkönyvekből származó eset az, amikor egy apuka annyira azonosult a neten feltüntetett „valósággal”, hogy egy a Facebookon terjesztett fényképről felismert egy személyt, és bántalmazta az utcán. Ő maga is meglepődött, mikor ellene indult eljárás, garázdaság miatt. Ismerünk olyan esetet is, amikor egy édesanya jószándékú megosztásával maga került bajba, hiszen a megosztott fotó egy meztelen kiskorút ábrázolt.

Csak azt tudjuk tanácsolni, amit a bejegyzésben bemutatott fotón javasol a higgadt hozzászóló: ha gyanúja van, tegyen bejelentést rendőrségen, internetbiztonsággal foglalkozó oldalakon, küldjön jelzést a közösségi oldal üzemeltetőjének, de ne kövessen el jogsértést!